<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[LITERA TÚRA friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Petri György (1943-2000)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/497175/petri_gyorgy_1943-2000]]></link>
  	   <description><![CDATA[ÚJABB VERSEIRŐL
**
Még bugyborékol.
A járókelőszerű, ki majd hírt ád,
lepöccenti az egyencigarettát.

BAGATELLE
57 kiló lepkeszárny
sor összeragadt pillanatom.
Vonszolódok a beváltóhely felé.

NAGY BÁLINTNAK
Mint fenyők ködbe &ndash; &ndash; &ndash;
fáradtságba, undorba
bugyolálódik a jóakarat.
Ha heten: öten.
Öten: akkor hárman.
S ha hárman: akkor inkább ketten.
A többiek
tö...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  4 May 2012 17:06:30 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Bella István:Falevélen talált sanzon]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/496768/bella_istvanfalevelen_talalt_sanzon]]></link>
  	   <description><![CDATA[Igen, és egyszer meghalok


és nem leszek, csak puszta név,
vagy az se, falevélvacok
résekből egy szín visszanéz,
nem lát meg ember, se madár,
te sem, pedig súgom: ,,vagyok",
- bár torkom sincs, s hangom, akár
az augusztusi csillagok,
elég a lombbal, mielőtt
szólhatnék... Fű, hamu dadog.
Simítsd meg majd a levegőt
testeddel, s tudd, hogy az vagyok.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[6]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 26 Apr 2012 20:48:01 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Juhász Ferenc: A csönd virága]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/496498/juhasz_ferenc_a_csond_viraga]]></link>
  	   <description><![CDATA[A csönd elvirágzik levelet hajt a bánat nagy erekkel 
Ne sikolts ne sikolts ne törj meg engem a szemeddel 
Ne feszíts föl a jajgatásra eleven síró kötelekkel 
Száradok húsomban szerveimben belep a halál döngő kék legyekkel 
 
Mint a polip karjai idegeim a nyálas űrbe kinyúlnak 
Csillag-halacskákra tekerődnek forró vérüktől ittasúlnak 
Nyálkás zöld szem vagyok tengelyen forgó szenvedéseim...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[8]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 22 Apr 2012 13:53:02 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Márai Sándor: A négy évszak /részlet]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/495759/marai_sandor_a_negy_evszak_reszlet]]></link>
  	   <description><![CDATA[&bdquo;Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolv...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  7 Apr 2012 19:11:21 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[hétköznapok]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/492364/hetkoznapok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Kicsinyke a jóból, a rosszból tömérdek
Ez, az, amit gyakran, tapasztalok, érzek
Se előre, se hátra, többé már nem nézek
A jelent, mint rossz álmot, 
úgy tudom túlélni
Nincs erőm már hinni,
 nem merek remélni
Hátamon fát vágnak, 
gyűlölt hétköznapok
Mondd, miért
 Kérdem én,
hisz 
Nem csalok, nem lopok
Az idő az, ki lopja büntetlenül életem
Hidegben bámulom, bambán, lélegzetem
Ninc...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[5]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 17 Feb 2012 22:12:09 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[MAGÁNY]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/491926/magany]]></link>
  	   <description><![CDATA[Rád gondoltam, csöndes ház
Hol a magány, ajtót ráz
Kintről, csendnek kopogtat,
Hol meg bentről ropogtat
Bútort, képet, perceket
Kvantot kántál, s terceket
Messze vagyok, ám tudom
Ott lesődsz a kulcslyukon
Ó, hű társam, bús magányom
Kuporogsz a kihűlt ágyon
Reméled, hogy visszatérek, és
Majd mindent elmesélek
Most, semmit nem ígérhetek
Csak, számlálom a perceket
Ölbe ejtem két keze...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 12 Feb 2012 23:48:42 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Weöres Sándor: Kisfiúk témáira]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/491787/weores_sandor_kisfiuk_temaira]]></link>
  	   <description><![CDATA[1.Ha majd hatéves leszekIbit elveszem feleségülmercédes kocsit vezetekIbi nem ülhet beleotthun a hele.2.KARESZ HÜJEGYÖNGYI HÜJEcsak én vagyok okosénnekem a segembe is felyem van.3.Jobbra átbalra átén masírozok legelőltemetjük a nagymamát.4.Apukám házat épít.Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel.Aztán a ház tetejét.Azután aztán az ablakokat,nem látunk át rajtuk, olyan feketék,csak a falakon ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[3]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 10 Feb 2012 21:58:45 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[József Attila-Latinovits Zoltán:Reménytelenül]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/490339/jozsef_attila-latinovits_zoltanremenytelenul]]></link>
  	   <description><![CDATA[JÓZSEF ATTILA

LASSAN, TŰNŐDVE
(Reménytelenül)



Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.


Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.


A semmi ágán ül szívem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szelíden
s nézik, nézik a csillagok.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[1]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 21 Jan 2012 13:05:33 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Frontátvonulás]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/489452/frontatvonulas]]></link>
  	   <description><![CDATA[Harc dúlja lelkem
Zajfoltok kezem nyomán
Frontátvonulás]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 11 Jan 2012 08:44:27 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Haiku]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/487600/haiku]]></link>
  	   <description><![CDATA[Sír a ház szemeKönnye eső kopogóEgy ajtó kinyílt]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[34]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 21 Dec 2011 10:45:57 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Tóth Ilona:Ébresztő]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/483835/toth_ilonaebreszto]]></link>
  	   <description><![CDATA[Mivé lettél Árpád büszke népe? 
Mivé lettél nemzetem óh magyar? 
Kardodat kezedből miért tevéd le? 
Háborút már többé nem akarsz? 

Meghátráltál a gyáva csőcseléktől, 
Örök szégyen, gyalázat ez reád. 
Ki eddig védted viharban, vészben, 
Most már veszni hagyod hazád? 

Szemed lehunyva, kezed megláncolva 
Idegen kéz szántja földedet. 
Furfang, cselszövény uralkodik rajtad, 
Meddig tű...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  4 Nov 2011 22:02:43 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Baranyi Ferenc:Porvers]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/481799/baranyi_ferencporvers]]></link>
  	   <description><![CDATA[Akit egyszer porig aláztak:
porig kell azért lehajolni,
a méltósága-vesztett sorshoz
méltósága-vesztve igazodni.

Előtted ember ráng a porban?
Megértem, belerúgni könnyebb.
Még emberibb átlépni rajta
könnyed sikkjével a közönynek.

Mentséged is van, ha a lelked
bátortalan feddése rád vall?
másokért őrzött tisztaságod
nem szennyezheted más porával.

Ha lehajolsz, még orra bukhatsz...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat,  8 Oct 2011 21:45:00 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Michael Ende: A márványfehér angyal]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/480038/michael_ende_a_marvanyfeher_angyal]]></link>
  	   <description><![CDATA[A márványfehér angyal a bírósági teremben ült a hallgatóság között, mint a tárgyalás tanúja. A nagy ablak alatt, az első sorban, jobb oldalt foglalt helyet. Hatalmas szárnya a széktámlája mögött hátrameredt és a mögötte lévő két ülést is elfoglalta. Mivel jó két fejjel magasabb volt a hallgatóság többi tagjánál, sokukat akadályozta a látásban, de senki sem emelt emiatt panaszt. Úgy látszik, sen...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[3]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 17 Sep 2011 23:12:25 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Zalán Tibor - Minden dolgok lakója]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/479808/zalan_tibor_-_minden_dolgok_lakoja]]></link>
  	   <description><![CDATA[Isten a fában lakott
gyökér volt keze haja lomb
Rezzent ha baltát látott
s elvágódott egy hajnalon

Isten a fűben lakott
akár a felbukott bogár
Széttaposta egy szarvas
híves patakra inni járt

Isten a kőben lakott
kemény volt fönt mozdulatlan
Egy nap önnön vihara
dobta tenger-mélybe onnan

Isten virágban lakott
látogatták méhek lepkék
Majd jöttek csorda népek
s a szívéig leleg...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[3]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 14 Sep 2011 20:28:57 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Zalán Tibor Holdfénytől megvakult kutya]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/475642/zalan_tibor_holdfenytol_megvakult_kutya]]></link>
  	   <description><![CDATA[Olyan ez mint halál a strandon
hirtelen sok lesz a víz s az ég
Döngve csapódik be egy kapu
valaki azt suttogja &ndash; elég
 
volt A fénykép meglobban s elég 
földre esik akár a lágy rongy
és kibomlik ami össze volt
kötve Hintaló vár a napon
 
felejtve Sír mint egy láncra vont
és holdfénytől megvakult kutya
A létre szólna de nincs többé
kedve szólni rá s nincsen oka
 
hallgatni L...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  1 Aug 2011 13:08:15 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Petri György; Hogy elérjek a napsütötte sávig]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/472580/petri_gyorgy_hogy_elerjek_a_napsutotte_savig]]></link>
  	   <description><![CDATA[Szokványos nyári éjszakának indult.
Sétáltam kocsmáról kocsmára.
Talán éppen a Nylonban ittam,
a HÉV-végállomás mellett, a Margit hídnál
(vagy azt akkor már lebontották?). Nem tudom,
lehet, hogy a Boráros téren.
Ezek a séták mindig
reggelig vagy épp két napig tartottak,
és akárhová vezettek.
Mindenesetre, valahol ültem, ittam.
(Akkor még akármit - kóstolkodó ifjúság.)
Még nem olvasta...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[8]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon,  4 Jul 2011 11:58:55 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hold - dal]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/472356/hold_-_dal]]></link>
  	   <description><![CDATA[Sötét éjen dúdol a hold
Hallgatja őt élő és holt
Csitítgatom, hogy ne féljen
Ebben a zord sötét éjben
Reám hajol szépen csendben
Hűs karjával ölel engem
Bús fejét keblemre hajtja
Holdsugárral betakarja
Így ringunk együtt a holddal
Dúdoljuk élővel, holttal
E csendből csent magányos hold dalt
Ezüstport hintünk az égre
Csillagok gyúlnak az éjbe&rsquo;
Dúdolunk, s ha vége elhallgatunk...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[3]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  1 Jul 2011 22:40:31 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Heltai Jenő - Polgári idill]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/471844/heltai_jeno_-_polgari_idill]]></link>
  	   <description><![CDATA[A férjet hívják Aladárnak 
a felesége Mariska még
habár a negyvenhez közel van
a szíve annál jobban ég.

A férj tíz évvel még idősebb
fáradt, unalmas ötvenes
s ha szerelemről kell beszélni:
lassú, megfontolt, nem heves.

E tisztes, régi házaspárnak
a haja, foga már hamis
hanem azért minden vasárnap
a férj a férj. Férj még ma is.

De még hat napja van a hétnek
s ezen a többi hat ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[9]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 26 Jun 2011 10:47:12 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Bella István:És szólt a szó]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/470889/bella_istvanes_szolt_a_szo]]></link>
  	   <description><![CDATA[És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?

És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?

S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?

És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?

És szólt a szó:
- Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[7]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 15 Jun 2011 19:50:48 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Petri György:A halál]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://csodaldteisagyongyszemeket.blogter.hu/470733/petri_gyorgya_halal]]></link>
  	   <description><![CDATA[A Halál kedves, kissé ütődött
fickó. Ha találkozunk a krimóban,
a zakógombomat csavargatva
kérdezi: "Hogy vagyunk? Hogy vagyunk?"
"Már megbocsásson, de ezt mégiscsak
inkább magának kéne tudnia, nem?"
"Elvben igen, dehát tudja, hogy van
ez. A túlnépesedés miatt mára
mammut-vállalat lettünk, 3742
fiókkal - az eddig regisztrált
halálozási okoknak megfelelően.
Én már csak olyan hatáskör...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[11]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 13 Jun 2011 14:03:27 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
